🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > föld- és területmérték
következő 🡲

föld- és területmérték: a tér síkjainak nagyságmeghatározója. - A területmérést a mat-geometriai ismeret szükségességén túl az is nehezítette, hogy a mérendő ter. ritkán volt szabályos négyzet v. téglalap, s a bonyolult paralelogramma alakot még a terepadottságok is tetézték. Érthető, hogy csak ritkán, s inkább a 18. sz. közepétől kezdve mértek hosszúságot és szélességet, és ritkán alkalmaztak szorzatukkal terület-(négyzet)mértékeket. Amikor őseink földet mértek, a termőföldet mérték. A ~ek többsége így munka-, vetőmag-, ill. termésnorma (tehát nem konkrét mértékeszköz); a művelési ághoz és a helyi gyakorlathoz jelentősen kötődött, vagyis a ~ek között sok az alegység. Hazánkban 88 féle ~, s köztük 11-nek 100 alegysége is volt, 329 metrikus nagyságban, a néhány cm²-től a több hektár nagyságig. Gyakoribbak: →ekealja, →hold, →kapás, →kaszás, →köböl, →mérő, →napszám, →négyszögöl, →nyílvessző, →szekér. B.I.

Bogdán 1978; 1987; 1990.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.